A hőszivattyús rendszer egyre népszerűbb megoldás a fűtésre és a melegvíz-ellátásra, hiszen energiahatékony, környezetbarát és költséghatékony. De kinek érdemes elgondolkodni ezen a lehetőségen, és milyen típusú hőszivattyút válasszon? Ebben a cikkben bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
A hőszivattyús rendszer lényege, hogy a környezetből (levegőből, vízből vagy talajból) nyert hőenergiát használja fel a fűtésre és a melegvíz-ellátásra. A hőszivattyú egy olyan berendezés, amelyik képes alacsony hőmérsékletű hőt magasabb hőmérsékletűvé alakítani, és így átadni a fűtési rendszernek. A hőszivattyú működéséhez villamos energia szükséges, de ez csak egy része annak az energiának, amit lead. A többi energiát ingyen kapja a környezettől.
A hőszivattyús rendszer előnyei közé tartozik, hogy:
- Alacsony üzemeltetési költség: A hőszivattyú által felhasznált villamos energia töredéke annak, amit egy elektromos fűtés vagy egy gázkazán fogyasztana. Egy jól megválasztott és beállított hőszivattyú akár 70%-kal is csökkentheti a fűtési számlát.
- Környezetbarát: A hőszivattyú nem éget el semmilyen fosszilis tüzelőanyagot, így nem bocsát ki szén-dioxidot vagy más káros anyagot a levegőbe. A hőszivattyú használata csökkenti az üvegházhatást és a globális felmelegedést.
- Hosszú élettartam: A hőszivattyú egyszerű szerkezetű és kevés mozgó alkatrészből áll, ezért kevés karbantartást igényel és hosszú ideig működik megbízhatóan. A hőszivattyú élettartama akár 20 év is lehet.
- Rugalmas: A hőszivattyús rendszer könnyen illeszkedik a meglévő fűtési rendszerhez, legyen az radiátoros vagy padlófűtéses. A hőszivattyú képes fűteni és hűteni is, így egész évben biztosítja a kellemes hőmérsékletet az otthonban.
De kinek érdemes elgondolkodni a hőszivattyús rendszeren? Elsősorban családi házak (60-350 m2) esetében számít remekül megtérülő megoldásnak, főleg, ha figyelembe vesszük azt, hogy az újonnan épülő ingatlanoknak legalább 25%-os megújuló energia részaránnyal kell rendelkezniük ahhoz, hogy a BB besorolást megkapják. A részletekről az alábbi linken tudtok többet megtudni. Ezen felül meglévő ingatlanok esetében egy hőszivattyús beruházás H-tarifával 4-6 éven belül megtérül, amennyiben az éves gázfogyasztásunk 2500-3000 m3 felett alakul (2023.08.04-én érvényben lévő árakkal számolva).
A hőszivattyús rendszer kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kell venni, például az ingatlan méretét, elhelyezkedését, szigetelését, a fűtési rendszer típusát, a melegvíz-igényt és a rendelkezésre álló költségvetést. A leggyakoribb hőszivattyú típus a levegő-víz hőszivattyú, amelyik a külső levegő hőenergiáját használja fel. A levegő-víz hőszivattyú előnyei közé tartozik, hogy egyszerűen és gyorsan nagyjából bárhova telepíthetők és nem igényelnek komoly előkészületeket. Egy általános hőszivattyús kivitelezés nagyjából 2-3 napos munka a teljes gépház modernizálásával vagy átalakításával. A levegő-víz hőszivattyúk alacsonyabb beruházási költséggel rendelkeznek, mint a többi típusnak (víz-víz, talaj-víz), alacsony zajszinttel működnek és magas COP értékkel (3,5-5), ami azonban függ a külső hőmérséklettől is.
A levegő-víz hőszivattyúk között is két fajtát különböztethetünk meg: a monoblokkos és az osztott rendszert. A monoblokkos rendszer egy egységből áll, amelyik kint helyezkedik el és csupán a fűtési rendszernek a vízcsöveire kell csatlakoztatni, valamint biztosítani kell számára a működéshez szükséges áramot. Az osztott rendszer két egységből áll: egy kültéri és egy beltéri egységből. Ezeket össze kell kötni hűtőköri csővezetékekkel (mint a klímák esetében). A monoblokkos rendszer előnye, hogy nincs szükség beltéri egységre, de hátránya, hogy a csöveket megfelelően kell szigetelni és glikolozni, hogy ne fagyjon el a víz a nagy hidegben. Az osztott rendszer előnye, hogy nincs szükség glikolozásra és leválasztó hőcserélőre, de hátránya, hogy kell egy beltéri egység, ami helyet foglal.
A hőszivattyús rendszer teljesítményének meghatározásához fontos elvégezni egy hőveszteség számítást vagy hőszükségletszámítást, mert ennek alapján lehet kiválasztani a megfelelő méretű és típusú hőszivattyút. A hőszivattyús rendszer teljesítménye függ a külső hőmérséklettől, hiszen a külső levegő hőenergiáját használja fel. A külső hőmérséklet csökkenésével csökken a hatékonyságuk és ezáltal a teljesítményük is és mindezzel párhuzamosan értelemszerűen nő a fűtési igény is az ingatlanban. Tehát nem elég azt tudni, hogy mekkora a fűtési igényünk egy adott hőmérsékleten, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy mekkora teljesítményt képes leadni egy hőszivattyú.
